[PHP-DOC] cvs: phpdoc / global.ent /hu/chapters copyright.xml intro.xml From: Jouni Ahto (jah <email protected>)
Date: 07/07/00

jah Fri Jul 7 11:03:05 2000 EDT

  Added files:
    /phpdoc/hu/chapters copyright.xml intro.xml

  Modified files:
    /phpdoc global.ent
  Log:
  
  More hungarian additions.
  
  
Index: phpdoc/global.ent
diff -u phpdoc/global.ent:1.32 phpdoc/global.ent:1.33
--- phpdoc/global.ent:1.32 Sat Jun 24 00:38:42 2000
+++ phpdoc/global.ent Fri Jul 7 11:03:05 2000
@@ -1,6 +1,6 @@
 <!-- -*- SGML -*-
 
- $Id: global.ent,v 1.32 2000/06/24 07:38:42 hholzgra Exp $
+ $Id: global.ent,v 1.33 2000/07/07 18:03:05 jah Exp $
 
  Contains global "macros" for all the SGML documents.
 
@@ -132,3 +132,8 @@
 <!ENTITY spec.strftime 'http://www.opengroup.org/onlinepubs/7908799/xsh/strftime.html'>
 <!ENTITY spec.hyperwave 'http://www.hyperwave.com/7.17-hg-prot'>
 <!ENTITY spec.pdf.fdf 'http://partners.adobe.com/asn/developer/acrosdk/forms.html'>
+
+<!ENTITY url.hu.weblabor "http://weblabor.hu/">
+<!ENTITY email.hu.php 'wl-phplista <email protected>'>
+<!ENTITY email.hu.php.subscribe 'wl-phplista-request <email protected>'>
+

Index: phpdoc/hu/chapters/copyright.xml
+++ phpdoc/hu/chapters/copyright.xml
 <chapter id="copyright">
  <title>Copyright, distribution, version history</title>

  <simpara>
   PHP 3.0 is copyright (C) 1997 the PHP Development Team. The
   members of this team are listed in the CREDITS file that comes with
   the PHP 3.0 source distribution.</simpara>

  <simpara>
   PHP 3.0 is free software; you can redistribute it and/or modify it
   under the terms of the GNU General Public License as published by the
   Free Software Foundation; either version 2 of the License, or (at your
   option) any later version.</simpara>

  <simpara>
   PHP 3.0 is distributed in the hope that it will be useful, but
   WITHOUT ANY WARRANTY; without even the implied warranty of
   MERCHANTABILITY or FITNESS FOR A PARTICULAR PURPOSE. See the GNU
   General Public License for more details.</simpara>

  <simpara>
   You should have received a copy of the GNU General Public License
   along with this program; if not, write to the Free Software
   Foundation, Inc., 675 Mass Ave, Cambridge, MA 02139, USA.</simpara>

 </chapter>

<!-- Keep this comment at the end of the file
Local variables:
mode: sgml
sgml-omittag:t
sgml-shorttag:t
sgml-minimize-attributes:nil
sgml-always-quote-attributes:t
sgml-indent-step:1
sgml-indent-data:t
sgml-parent-document:nil
sgml-default-dtd-file:"../manual.ced"
sgml-exposed-tags:nil
sgml-local-catalogs:nil
sgml-local-ecat-files:nil
End:
-->

Index: phpdoc/hu/chapters/intro.xml
+++ phpdoc/hu/chapters/intro.xml
 <chapter id="introduction">
  <title>Az első PHP oldal</title>

  <sect1 id="intro-whatis">
   <title>Mi az a PHP?</title>
   <simpara>
    A PHP (hivatalosan "PHP: Hypertext Preprocessor") egy szerver oldali
    HTML-be ágyazott script-nyelv.
   </simpara>
   <para>
    Egyszerű meghatározás, de mit is jelent ez valójában? Egy példán bemutatva:
   </para>
   <para>
    <example>
     <title>Egy bevezető példa</title>
     <programlisting role="php">
&lt;html>
    &lt;head>
        &lt;title>Példa&lt;/title>
    &lt;/head>
    &lt;body>
        &lt;?php echo "Helló, Én egy PHP Script vagyok!"; ?>
    &lt;/body>
&lt;/html>
     </programlisting>
    </example>
   </para>
   <para>
     Vedd észre, hogy ez mennyire más, mint egy hagyományos
     CGI script, amit más nyelveken írtak, mint a Perl vagy a C.
     Ahelyett, hogy írnál egy programot sok parancsal, hogy HTML
     kimenetet produkáljon, csak egy HTML file-t kell készítened
     egy kis beépített kóddal, hogy ezt megtehesd. A PHP
     kódok <link linkend="language.basic-syntax.phpmode">speciális
     kezdő és befejező tag-ekkel</link> rendelkeznek, és
     így biztosítják, hogy a "PHP módból" ki-be ugorhass.
   </para>
   <para>
     Az különbözteti meg a PHP-t például a kliens
     oldali JavaScript-től, hogy a kód a szerveren fut. Ha lenne egy
     ilyen oldalad, amit az első példában látsz,
     akkor ha böngészőben megnézed az eredményt,
     nem tudod megállapítani, hogy milyen kód
     állíthatta azt elő. Ráadásul beállíthatod úgy a szervered,
     hogy minden HTML file-t dolgozzon fel PHP parancsokat keresve,
     és akkor már tényleg nem lesz rá mód, hogy kitalálják, mit rejtegetsz.
   </para>
  </sect1>

  <sect1 id="intro-whatcando">
   <title>Mit tud a PHP?</title>
   <para>
    Röviden: a PHP mindent tud, amit egy CGI programmal meg tudsz
    csinálni, például kérdőív adatok lekérése, dinamikus
    tartalomelőállítás, vagy cookie-kezelés.
   </para>
   <para>
    Talán a legjobb és legfontosabb tulajdonsása a nyelvnek
    az adatbázisok széles körű támogatása.
    Egy adatbázisokat kezelő weblap készítése
    PHP segítségével hihetetlenül egyszerű.
    A következő adatbázisok támogatottak jelenleg:
    <blockquote>
     <simplelist columns="3">
      <member>Adabas D</member>
      <member>dBase</member>
      <member>Empress</member>
      <member>FilePro</member>
      <member>Informix</member>
      <member>InterBase</member>
      <member>mSQL</member>
      <member>MySQL</member>
      <member>Oracle</member>
      <member>PostgreSQL</member>
      <member>Solid</member>
      <member>Sybase</member>
      <member>Velocis</member>
      <member>Unix dbm</member>
     </simplelist>
    </blockquote>
   </para>
   <para>
    A PHP támogatja a kommunikációt más szolgáltatásokkal is
    különböző protokolok segítségével, úgy mint IMAP, SNMP, NNTP,
    POP3 és HTTP. Sőt, nyithatsz hálózati foglalatokat is
    (socket) és kommunikálhatsz más protokolokkal is.
   </para>
<!--
   <figure>
    <title>Internal Structure</title>
    <graphic fileref="../images/php3_internal_structure.gif"/>
   </figure>
   <figure>
    <title>Request Scheme</title>
    <graphic fileref="../images/php3_request_scheme.gif"/>
   </figure>
-->
  </sect1>

  <sect1 id="intro-history">
   <title>A PHP rövid története</title>
   <simpara>
    A PHP-t &link.rasmus; agyalta ki valamikor 1994 őszén. Az
    első kiadatlan verziókat a saját honlapján használta, hogy
    figyelemmel kísérje, kik látogatják az oldalait.
    Az első mások által is használt verzió
    1995 elején látott napvilágot és "Personal Home
    Page Tools" néven volt ismert. Egy nagyon egyszerű feldolgozó
    programból állt, ami csak néhány speciális
    makrót értett meg, valamint tartalmazott számos eszközt,
    amiket akkoriban gyakran használtak a honlapokon (számláló,
    vendégkönyv és hasonlók). A feldolgozó program
    újraírása után 1995 közepén a "PHP/FI 2.
    verzió" nevet kapta. A FI Rasmus egy másik szoftveréből
    került bele, amit HTML form információk feldolgozására
    készített. Ötvözte a "Personal Home Page Tools" programját
    a "Form Interpreter"-el és mSQL támogatást adott hozzá.
    Így született a PHP/FI. A program bámulatos ütemben
    fejlődött, és az emberek elkezdték kódokkal
    segíteni a fejlesztést..
   </simpara>
   <simpara>
    Nehéz lenne pontos adatokat megadni, de a PHP/FI-t körülbelül
    15.000 website-on használták 1996 végére
    világszerte. 1997 közepére ez a szám 50.000 fölé
    nőtt. 1997 közepe nagy változást jelentett a
    PHP fejlesztésében. Rasmus saját kis projectjéből
    egy sokkal jobban szervezett csapatmunka lett. A feldolgozó
    programot Zeev Suraski és Andi Gutmans teljesen újraírták, és ez
    alkotta a lelkét az új PHP3-nak. Sok kódot sikerült
    átvenni a PHP/FI-ből, másokat pedig teljesen újra kellett
    írni.
   </simpara>
   <simpara>
    Most a PHP3 számos üzleti termékkel együtt kerül
    forgalomba, úgymint a C2 StrongHold web szerver és a RedHat Linux.
    A <ulink url="&url.netcraft;">NetCraft</ulink> adatai szerint (lásd
    <ulink url="&url.netcraft-survey;">Netcraft Web Server
    Survey</ulink>) egy óvatos becsléssel a PHP-t több mint 1.000.000
    site-on használják szerte a világon! Talán ez a szám jobban
    érzékelhető, ha hozzáteszem, hogy ez több, mint amennyi site
    Netscape Enterprise szerveren fut az Interneten.
   </simpara>
<!--
   <figure>
    <title>NetCraft Webserver Survey</title>
    <graphic fileref="&url.php.stats;"/>
   </figure>
-->
   <simpara>
    Ezen leírás készítése idején éppen egy komoly fejlesztési munka
    folyik egy új PHP generáció kifejlesztésére, ami a <ulink
    url="&url.zend;">Zend</ulink> scripting engine-t használja
    magasabb teljesítmény eléréséhez, és az Apache-tól eltérő
    szervereken is képes lesz modulként futni.
   </simpara>
  </sect1>

 </chapter>

<!-- Keep this comment at the end of the file
Local variables:
mode: sgml
sgml-omittag:t
sgml-shorttag:t
sgml-minimize-attributes:nil
sgml-always-quote-attributes:t
sgml-indent-step:1
sgml-indent-data:t
sgml-parent-document:nil
sgml-default-dtd-file:"../../manual.ced"
sgml-exposed-tags:nil
sgml-local-catalogs:nil
sgml-local-ecat-files:nil
End:
-->